Ez a kérdés is mint oly sok minden az életben, nagyon relatív. Van egy fontos szempont, mégpedig az energiahatékonyság. A mostani bejegyzésben ezt boncolgatom picit.
Mikorra térül meg a kezdeti többletköltség?
Nem csak a klímával történő hűtés/fűtés esetében összetett a kérdés hanem úgy általában az épület hűtés/fűtés témakörében is. Egy jó példa erre az autók fogyasztása. Talán mindenki által ismert, hogy a fogyasztási értékek meghatározott körülmények esetén értendőek. Még itt is tól-ig, azaz nem lehet egy konkrét számmal meghatározni. Ezért is szerepel a városi/országúti/vegyes trió szinte minden alkalommal.
Hűtés vagy fűtés?
A klímagyártók is megadnak bizonyos paramétereket, amik ugyanúgy bizonyos feltételek megléte esetén érvényesek. Ezek általában mindig "laborkörülmények" között mért értékek. Vannak olyan gyártók akik ezt transzparensebben kommunikálják (értsd az apró betűs részt is kiemelik). Két olyan paraméter van amik talán a legismertebbek. Az egyik a fogyasztás kWh-ban megadva, a másik a SEER/SCOP érték. Az elsőt talán mindenki ismeri, a másodikra szánnék pár sort.
SEER és SCOP
A hatásfok az egyik legfontosabb tényező ha energiafelhasználásról van szó.
Ezek a rövidítések az angol szavak kezdőbetűiből adódnak. Seasonal Energy Efficiency Ratio (SEER), magyarul szezonális energia hatékonysági arány, gyakran használják a "jóságfok" megnevezést is. Ez konkrétan azt mutatja meg, hogy egy szezon alatt (általában egy év) mennyivel több hőenergiát tud leadni, mint amennyi az előállításhoz elhasznált villamos energia. Ezt a kifejezést a készülékek hűtési teljesítményére használjuk, de a fizikában nincs olyan, hogy "hidegenergia", a hideget is hő-ként értelmezzük.
A másik kifejezés Seasonal Coefficient of Performance (SCOP) a fűtési teljesítményre utal. Az értékek számítási metódusába nem mennék bele, rengeteg leírás található a neten magyarul is.
Miért fontosak ezek az értékek?
Minél magasabbak ezek a számok, annál hatékonyabb - gazdaságosabban üzemeltethető - az adott berendezés. Nyilván minél hatékonyabb, annál jobb műszaki megoldás áll mögötte. Anyagtöbblet, anyagminőség, technológia, kutatásfejlesztés, stb. Ez rögtön meg is magyarázza, miért drágábbak azok a készülékek, ahol magasabbak ezek a számok. Ma már a belépőszintű klímák is tudják a SCOP=4, illetve SEER=6 értékeket produkálni, amire ha leegyszerűsítve akarunk tekinteni azt mondhatjuk, hogy a SCOP 4-es értékkel rendelkező berendezés négyszer hatékonyabb mint egy korszerűnek mondott gázkazán.
Mennyi az annyi?
Fenti kis bevezető után elérkeztünk az eredeti kérdés megválaszolásához. Amikor hasonlítunk két dolgot, igyekezzünk a nagyjából hasonló paraméterekkel rendelkezőeket.
Almát az almával
Ehhez most a GREE két legnépszerűbb modelljét vettem alapul.
| Wi-Fi (2,4 GHz) vezérlés, 3D légáram, Cold plasma szűrő, Távirányítóba integrált hőmérő (I FEEL), 8°C-os temperálás, Fűtés -25°C külső hőmérsékletig, H tarifa igényelhető | Wi-Fi (2,4 GHz) vezérlés, 3D légáram, Cold plasma szűrő, Távirányítóba integrált hőmérő (I FEEL), 8°C-os temperálás, Extra csendes kialakítás, Fűtés -25°C külső hőmérsékletig, H tarifa igényelhető, Kompresszor karter és csepptálca fűtés |
| Teljes körű jótállási idő 36 hónap és további 24 hónap a kompresszorra. Amennyiben a termékkel kapcsolatos szervizigény merül fel, kérjük jelezze a beépítést végző viszonteladónknál | Teljes körű jótállási idő 36 hónap és további 24 hónap a kompresszorra. Amennyiben a termékkel kapcsolatos szervizigény merül fel, kérjük jelezze a beépítést végző viszonteladónknál. |
A COMFORT PRO 3,5kW nagyjából 20%-kal kerül többe mint a WINTER 3,5kW. A számításhoz a jelenlegi A1-es tarifa 71ft/kW értékkel számoltam úgy, hogy a hatékonysági mutatója 15%-kal jobb a Comfort Pro-nak, tehát a fogyasztása a 71ft helyett csak 60,35ft, mivel mindkettő teljesítmény felvétele közel azonos és majdnem 1kW.
Mindkettő inverteres, így valójában egy tapasztalati átlagos fogyasztást vettem alapul amit havi 300kWh amit az egyszerűség kedvéért így 300 órában határoztam meg. Ez alapján egy átlagos fűtési szezon amit 6 hónapnak számoltam azt mutatja, hogy a kezdeti közel 60.000ft többletköltség nagyjából 3 év alatt térülne meg.
Jó esetben egy klímaberendezés beszerzését minimum 10, de inkább 15 év élettartammal számolva kijelenthetjük, hogy energiatudatosság szempontjából jobban megérős a drágább készülék. Feltéve ha fűtésre is használjuk, sőt az éves futásteljesítményéhez képest túlnyomó részt fűtünk vele. Ezért is szoktam feltenni a kérdést a felméréskor, hogy fűtés mennyire van tervben, mert ha nem akkor általában olyan gépet szoktam javasolni ami csak fűtésrásegítésre alkalmas, mert ezeknek az ára kedvezőbb.
Tudom sok a ha és az átlag, de iránymutatásnak véleményem szerint megfelel.
